A haszid zsidosag magyarorszagi kozossege

A magyarországi haszid zsidó közösség.


Kelet-Európában, a 18. század közepén jött létre a haszidizmus, amely a zsidóság egyik vallási és spirituális áramlata. Báál Sém Tov néven vált ismertté Izrael ben Eliezer, a mozgalom alapítója, aki az isteni jelenlét közvetlenségére és az Isten iránti szeretetre fókuszált tanításaiban. A haszidizmus Magyarországon is jelentős hatást gyakorolt a zsidó közösségekre, különösen a 19. és a 20. században.


A haszidizmus Magyarországon elsősorban Galícia felől kezdett terjedni, ahol a mozgalom már korábban is erős gyökerekkel rendelkezett. Az első haszid közösségek a mai Északkelet-Magyarország és Dél-Szlovákia területén jöttek létre. Ezeken a vidékeken számos zsidó közösség élt, amelyek befogadók voltak a haszid tanítások iránt.


Joel Teitelbaum, a szatmári rebbe, jelentős szerepet játszott a haszidizmus történetében Magyarországon. A szatmári közösség vezetője Teitelbaum rabbi volt, aki a 20. század első felében töltötte be ezt a szerepet.A haszidizmus egyik központjaként Szatmárnémeti (Satu Mare) Magyarországon és Erdélyben ismert, és a szatmári haszidok napjainkban is kulcsszerepet töltenek be a nemzetközi haszid közösségekben.


A magyarországi haszidizmus többféle irányzatból állt, és ezek közül több is jelentős hatást gyakorolt a helyi zsidó közösségekre. Ezek közé tartozott például a belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzat is. Ezek az irányzatok mind egyedi vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek meghatározták követőik vallási és szellemi életét.


A haszid közösségekre Magyarországon a második világháború és a holokauszt tragikus következményekkel jártak. Sok haszid és a zsidó lakosság nagy része a náci koncentrációs táborokban veszett el. A holokausztot túlélt zsidók közül sokan elhagyták Magyarországot, és új életet kezdtek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.


A haszidizmus Magyarországon a holokauszt után sem szűnt meg teljesen. Bár a holokauszt súlyosan érintette őket, néhány kisebb haszid közösség a háború után újraéledt, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet újjáéledésével megerősödtek. Budapesten több haszid imaház és közösség működik, amelyek folytatják a haszid hagyományok ápolását. Ezek a közösségek bár kicsik, szoros kötelékben élnek és aktívan részt vesznek a magyarországi zsidó vallási életben.


A haszidizmus jelentősége Magyarországon továbbra is megmutatkozik, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás fenntartásában. A haszid közösségek száma az utóbbi évtizedekben csökkent, de a mozgalom továbbra is fontos szerepet játszik a magyarországi zsidó vallási életben. A magyarországi zsidóságra a haszidizmus tanításai és szellemisége még ma is jelentős hatást gyakorol, hozzájárulva a zsidó vallási élet gazdagságához és sokszínűségéhez.

hasidic jews

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *